Az elmúlt egy hétben annyi minden történt, hogy nem is tudom hol kezdjem. A karácsonyi szünet a bejgli (vagy beigli?) evés és az ezt kompenzáló futás jegyében telt. A facebookra már kitettem az idei bejgli képeket, ez az egyetlen amit a karácsonyért meg szoktam tenni, úgyhogy legyen elég annyi, hogy finom volt és ma reggel óta már csak múlt időben beszélhetünk róla.
Az életemet a teljes hektikusságra állítottam be, ami körülbelül azt jelenti, hogy későn kelek, elmegyek futni, este valami koncert, emiatt későn fekszem, másnap korán kelek, eléggé kivagyok, délután összecsuklom, estére javulok, futok, és közben jégkorong meccsekre járok. És aztán random módon indul az egész elölről. Két dolog állandó, a koncertek általában este vannak, a jégkorong meccsek meg délután. Minden más képlékeny.
Az elmúlt hét összegzése: 4 edzés, összesen 38.6 km, ebből két egyéni csúcs, az egyik egy 2,53 km-es szakaszon Káposztásmegyeren (11:11 mp), a másik pedig ma a mogyoródi tízemeletes futópályán, 10.4 km-en 49:24 mp, 200 m szintkülönbséggel. Utóbbi akkora egyéni csúcs, hogy csak na. Kerek egy perccel jobb, mint eddig bármi. Mindezt úgy, hogy tegnap késő este még az 5kertben ugráltam Kerekes Band koncerten, hajnali 3-kor pedig még a világ legjobb sajtos-tejfölös lángosát ettem az Arany János utcai metró megálló mellett. Ennyit arról, hogy aki éjszaka legény az nappal is legyen az.
De nem ez a legérdekesebb dolog ami történt, hanem ez:
Magyarország - Németország 2-1!
Fociban is jó lenne, de ez jégkorong, U18-as A csoportos (!) női VB van éppen. És mielőtt bárki azzal jönne, hogy női súlyemelésben is elérhetnénk hasonló sikereket, az egyrészt nézze meg a magyar csapat győztes gólját az alábbi videón, bármelyik férfi játékos is megirigyelné ezt a hidegvérű cselsorozatot és szólót, másrészt hadd emlékeztessek mindenkit arra, hogy még SOHA semmilyen korosztályban nem jutott a világ legjobb 8 csapata közé magyar csapat jégkorongban. És ezek a lányok nem hogy tisztes helytállást produkálnak, de egyenesen meccset nyernek a VB-n, így már szinte biztos, hogy jövőre is ott szerepelnek.
A magyar női jégkorongot az utóbbi 3 évig semmilyen szinten nem vették itthon komolyan. Jellemző, máshol ez nem így volt, a világ legerősebb csapatai férfi és női jégkorongban szinte ugyanazok. Szinte. Mert aztán jöttek a magyarok. Szlovákok pedig mentek a levesbe, Svájc, Lettország, Norvégia, Dánia pedig messziről figyel. Pestiesen kérdezhetnék, hogy akkor ez most hogy? A válasz is elég bizarr. Nincs magyar női utánpótlás bajnokság. Erre aztán még tanácstalanabb képet szoktak vágni, pedig a válasz egyszerű. 14 év alatt a lányok általában jobb fizikummal rendelkeznek mint a fiúk, legfeljebb a játékfelfogásuk más. Egész sok magyar jégkorongozó lány van a mezőnyben, csak mindannyian a fiúcsapatokban játszanak. Aztán 14 éves koruk után jön a kemény élet, bele kell erősödni a fiúk mezőnyébe. Az eredmény pedig finoman szólva is megdöbbentő. A magyar U18-as csapat bajnokság és nemzetközi indulások híján első ízben csak tavaly, külön IIHF engedéllyel kapott szabad kártyát egy divízió 1-es elő-selejtezőtornán való részvételre. És ha elindultak, hát szét is csapták a mezőnyt, 5-ből 5 győzelem, 37-4-es gólkülönbség. Jöhetett hát 1 hónappal később Norvégiában a már rendes divízió 1-es VB, ami annak köszönhetően, hogy az A csoportban a férfiakkal ellentétben nem 16 hanem csak 8 csapat van, jóval erősebb, mint amit felnőtt mezőnyben a férfiaknál megszokhattunk. És a magyar vonat nem lassított, 5 mérkőzés, 5 győzelem, köztük egy Szlovákia elleni emlékezetes 7-0. Az IIHF honlapja meg is emlékezett róla, hogy ekkora berobbanást a szovjet és csehszlovák utódállamok megjelenése óta nem látott a hokivilág. Eljött hát 2012 vége és a lányok immár valóban az A csoportban játszhatnak. Elsőnek a tavalyi világbajnok és minden idők legeredményesebb válogatottja, Kanada volt az ellenfél, az eredmény pedig egy ránk nézve nagyon hízelgő vereség, 1-4, de úgy hogy a 32. percben még 1-1-re álltunk és csak az utolsó harmadban dőlt el a mérkőzés sorsa. Viszonyításképpen, a kanadai csapatban a 22-ből csak 2 olyan játékos szerepelt akik 1995 után születtek és jövőre még U18-asok lesznek, nálunk meg 4 olyan játékos volt aki jövőre már nem lesz U18-as. De hogy ez se legyen elég, még soha, egyetlen európai csapat nem játszott ilyen szoros meccset Kanadával U18-as VB-n.... És jött tegnap Németország, akiket csak hosszabbításban ugyan, de egyértelműen jobb játékkal győztek le a lányok, és ezzel valóban sporttörténelmet írtak, az IIHF se fukarkodott a jelzőkkel, Magyarország folytatja valószínűtlen menetelését a VB-n. Én inkább meseszerűt írnék, de nem én vagyok az IIHF szerencsére.
Szóval kit érdekel még, hogy milyen koncertekre járok és mennyit futok? Ja, hogy közben még a Balaton szupermaratonra is beneveztem? Ugyan már, az majd legfeljebb kap egy külön blogbejegyzést. Holnap először Magyarország - Finnország, nem mi leszünk a meccs esélyesei, de szerintem már a finnek sem olyan biztosak a dolgukban, mint egy hete voltak még. Hajrá lányok, hajrá magyar jégkorong!
Ja, és BUÉK!
